tag:blogger.com,1999:blog-80389576538633450382024-03-14T04:09:29.283-07:00Urgyen BirodalmaUrgyenhttp://www.blogger.com/profile/06600471010154131305noreply@blogger.comBlogger1125tag:blogger.com,1999:blog-8038957653863345038.post-51681715792032381662013-05-03T08:30:00.001-07:002016-03-01T01:14:34.954-08:00A MAHAMUDRA ÉS DZOGCSEN EGYSÉGE<span style="font-size: x-small;"><br /></span>
<span style="font-size: x-small;"><br /></span>
<!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="color: blue; font-size: small;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 18.0pt;">DZOGCSEN</span></b></span></div>
<span style="color: blue; font-size: small;">
</span><br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><br /></span></div>
<span style="color: blue; font-size: small;">
</span><br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="color: blue; font-size: small;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 18.0pt;">A legmagasabb szemlélet szemléletmentes,</span></i></span></div>
<span style="color: blue; font-size: small;">
</span><br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="color: blue; font-size: small;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 18.0pt;">A legmagasabb meditáció meditációmentes,</span></i></span></div>
<span style="color: blue; font-size: small;">
</span><br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="color: blue; font-size: small;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 18.0pt;">A legmagasabb cselekvés cselekvésmentes.</span></i></span></div>
<span style="color: blue; font-size: small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: small;">
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="color: blue; font-size: small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A tibeti hagyományok szerint, emberi létezésünknek
három szintje van: a külső testszint, a belső beszédszint, és a titkos
tudatszint. A tibeti rendszerekben a spirituális utak három kategóriába
oszthatók: a szutrikus lemondás útjai, a tantrikus átalakítás útjai, és a
dzogcsen önfelszabadulás útja. Ezek az utak a megszabadulás, a megvilágosodás
eléréséhez. </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: small;">
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: small;"><span style="font-size: 18.0pt;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>A szutrikus lemondás útjait, melyekhez a
hinajána és mahajána buddhizmus tartozik, azért nevezzük így, mert a
megvilágosodás végső célja felé a rossz dolgokról való lemondással, és a jó
dolgok kialakításával igyekeznek. Itt nagyon erős a testtel, a külső szinttel
való gyakorlás, és ezért a szerzetes hagyomány is. A módszer az üresség és
együttérzés egységének átélése, mint az abszolút és viszonylagos valóság
egysége. </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>A tantrikus átalakítás útjai a negatív
dolgok pozitívvá alakításával igyekeznek céljaik megvalósítására a külső vagy
alsó tantrák, illetve a belső vagy magas tantrák módszereivel. Ezek a szutrikus
utakhoz képest, nyilván sokkal közvetlenebbek, mert a nem megfelelő dolgokat
azonnal megfelelőkké alakítják. Itt létezésünk egy belsőbb szintjével való
gyakorláson van a hangsúly, a beszéddel, a vibrációval, az energiával való
munkálkodáson. Itt a módszer az üresség és gyönyör egységének átélése, mint az
abszolút és viszonylagos valóság egysége.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>A dzogcsen önfelszabadulás úttalan
útjain nincsenek negatív és pozitív dolgok, hanem nyilvánvalóvá válik, hogy
minden megnyilvánulás gyökere a tudat határtalan természete, és így valójában
nem lehet szó sem lemondásról, sem átalakításról, mert ha az eredet alfa-tiszta,
hogyan jöhetne fel valami rossz belőle? Tehát, a dzogcsen közvetlen módon a
tudattal foglalkozik, és habár a két előző megközelítés is erre, a tudati
megvalósításra törekszik, nem közvetlenül teszi. Így a dzogcsen hagyományban
valójában nem is beszélünk spirituális útról, hanem az úttalan útról, hiszen
csak azzal foglalkozunk, amivel mindig is rendelkeztünk. </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A dzogcsen e magyarázatához Garab Dordzse
dzogcsenmester útmutatásait használjuk, aki a történelmi Sákjamuni Buddha után
élt, és csak dzogcsent tanított, ezért őt nevezzük korunk dzogcsenmesterének. A
ma élő dzogcsenmesterek Garab Dordzset a Sákjamuni Buddha későbbi
megnyilvánulásának tartják.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">Garab Dordzse a szivárványtestben távozásakor fő
tanítványnak, Mandzsusrimitrának adta át végrendeletét, melynek neve: „Három
velős útmutatás, mely fején találja a szöget.” E három velős útmutatás
fontosságáról Dilgo Khjence Rinpocsetől, a huszadik század nagy
dzogcsenmesterétől, Őszentsége a Dalai Láma dzogcsentanítójától idézünk:</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">„Képzeld
el, hogy hallottad Buddha mind a nyolcvannégyezer tanítását, és azután
elmélkedtél rajtuk. Azt fogod találni, hogy nincs semmire szükséged a „Három
velős útmutatáson” kívül. Hasonlítsd össze ezt a három útmutatást a panditák
vagy sziddhák ezreinek tanításaival, semmit sem tudnak ezen kívül tanítani. A
mindentudó Longcsen Rabdzsam teljesen megvalósította a dzogpacsenpo három
kategóriájának és kilenc terének értelmét, és egyé vált Ősbuddha
Szamantabhadrával. Ha feltételeznéd, hogy tényleg szemtől-szemben találkoznál
vele, semmit sem mondhatna a „Három velős útmutatáson” kívül. Rigdzin Dzsigme
Lingpa, Dzsigme Gyalva Nyugu és a három hagyományvonal összes vidjadharája
(tiszta jelenlét tartója) és mestere sem tud ezeknél az útmutatásoknál
mélyebbet tanítani.”</span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 18.0pt;">Garab
Dordzse „Három velős útmutatása, mely fején találja a szöget” a következő:</span></b></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36pt; text-align: justify; text-indent: -18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 18.0pt;"><span style="mso-list: Ignore;">1.<span style="font-family: "times new roman"; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;">
</span></span></span></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 18.0pt;">Vezesd be az állapotot! (Felismerés)</span></b></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36pt; text-align: justify; text-indent: -18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 18.0pt;"><span style="mso-list: Ignore;">2.<span style="font-family: "times new roman"; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;">
</span></span></span></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 18.0pt;">Ne maradj kétségek között! (Bizalom)</span></b></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36pt; text-align: justify; text-indent: -18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 18.0pt;"><span style="mso-list: Ignore;">3.<span style="font-family: "times new roman"; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;">
</span></span></span></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 18.0pt;">Teljes meggyőződéssel folytasd az állapotban!
(Meggyőződés)</span></b></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">E három útmutatás elsőre nem tűnik egyáltalán
különlegesnek, de vizsgáljuk meg, hogy valójában mit is takar.</span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">Általában a buddhizmusban szó van a szemléletről,
meditációról és az eredményről.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A
szemlélet bevezetése, elsajátítása a buddhizmus különböző útjain teljesen
különböző lehet. A szutrában a szemlélet kialakításához általában különböző
útmutatásokat adnak, hogyan kell gyakorolni, viselkedni, és hasonlók. A
tantrában a szemlélet kialakításához és a gyakorlás elkezdéséhez beavatásra van
szükség egy istenség mandalájába, az istenség energiatestébe, csakráiba, és
egyebek. A mester beavatást ad, és a gyakorló ez által kapcsolatba kerül azzal
az istenséggel, melyet útként használ, melynek gyakorlatait végzi. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A dzogcsenben a szemlélet megértése az első velős
útmutatáson alapul, vagyis az „állapot bevezetésén.” Itt nincs beavatás. Miért?
Mert már minden megvan kezdettelen idők óta, minden megvan itt és most. A
dzogcsenben azonban a szemlélet megértéséért van egy bevezetés. Ez nem
beavatás, hanem a mester rámutat arra, ami már eleve bennünk van, a
buddhaállapot lehetőségére. Tehát, az első velős útmutatás, a „vezesd be az
állapotot” ezt jelenti, hogy a dzogcsengyakorló megérti mi az utolsó
vonatkoztatási pont, amikor valójában nincs is semmi vonatkoztatási pont. Ezt
nem intellektuálisan érti meg, mert akkor, az nem sokat ér, hanem
megtapasztalja. Megérti mi a tudat természete. Ez az alap, ahonnan el lehet
indulni. A tudat természete az a legbelső lényegiség, amelyből minden ered, de
még nem nyilvánult meg. Amikor már megnyilvánult, akkor az már a dzogcsen
szóhasználatban a tudat, bár e megkülönböztetés sem hibátlan. Tehát, a
bevezetés során a gyakorló megtapasztalja a minden megnyilvánulás mögötti
lényegiséget. A tudat természete a minden megnyilvánulás mögötti lényeg, a
tudat viszont minden megnyilvánulás, akár finom, akár durva, vagyis ide
tartozik a szék, az autó, de a szupertitkos jelkép is, ha már, akár tudat
szinten is megnyilvánul. Ennek tapasztalati megértése az első velős útmutatás
megértése, a „vezesd be az állapotot!” Ez a felismerés!</span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A második útmutatás a „ne maradj kétségek között”. Itt
sok félreértés van. Régebben mi is így fordítottuk, „döntsd el, hogy csak ez az
egy számít”. Látszólag a két szöveg azonos, de csak látszólag. A „döntsd el,
hogy csak ez az egy számít” egy elmével eldöntött dolgot sugall, de itt nem
erről van szó. Itt arról van szó, hogy az első velős útmutatással a gyakorló
megérti, megtapasztalja a tudat természetét, és itt a második velős
útmutatással mélyíti. Ez hatalmas különbség, mivel naponta eldöntünk az
elménkkel valamit, vagy szilveszterkor nagy fogadalmakat teszünk, aztán vagy
betartjuk, vagy nem. Ez nem stabil dolog. A második velős útmutatás arra utal,
hogy gyakorlásunkkal oly erőssé tesszük tudatunk természetének tapasztalását,
hogy semmi kétségünk nem marad, ezt jelenti a „ne maradj kétségek között.” Ez a
bizalom. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A harmadik útmutatás mi lehet, ha már semmi kétségünk
nincs a valódi állapotunkat illetően? Hogy teljes meggyőződéssel kivisszük ezt
az életbe is, alkalmazzuk az életben is. A tudat természetében tartózkodás azt
jelenti, hogy sosem mozdulunk ki belőle, még az alvás időszakában sem. Ha
kimozdulás van, akkor még kétségeink vannak. Azért mozdulunk ki, mert valami
fontosabb, mint a tudatunk természetében tartózkodás. Még nincs teljes
bizalmunk benne, még nem éljük teljesen azt, hogy nincs miért kimozdulnunk,
hisz amiért kimozdulnánk, az is benne van. (Ezért valójában nem is tudunk
kimozdulni, a kimozdulás is csak káprázat.) Kétségeink teljes feloldódásával,
teljes bizalommal tudjuk alkalmazni az életünk minden pillanatában. Ezt
jelenti, hogy „teljes meggyőződéssel folytasd az állapotban!” Ez a meggyőződés!</span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A dzogcsen rengeteg gyakorlatát Mandzsusrimitra a
három velős útmutatásnak megfelelően három osztályba sorolta: szemde (tudat
osztály), longde (tér osztály) és mengagde (titkos útmutatások osztály). A
mengagde tibeti kifejezést nyugaton a szanszkrit upadesa kifejezéssel is
helyettesítjük.</span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">Nézzük meg, hogy a három útmutatás, hogyan felel meg a
három osztálynak. A szemde gyakorlataival megerősítjük az „állapot
bevezetését”, a tudatunk természetének bevezetését. Eredetileg már a tanítónk
bevezetett az állapotba, és mi utána gyakorlatokat végzünk ennek az alapnak a
teljes megértéséért. Itt a tudatunk természetének a megértésén van a hangsúly,
mely a lényegiségünk. E megértés a „négy jógán” keresztül történik. E négy jóga
a következő: nyugodt állapot, a mozgás meghaladása, kettősségmentesség és
ön-tökéletesség. Ezért nevezzük tudat osztálynak, mert a tudatunk természetének
megtapasztalásáról szól, ami az alap. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A longde gyakorlataival növeljük tapasztalásunkat,
hogy „ne maradjunk kétségek között”. E gyakorlatokkal megtapasztaljuk az
ürességet, a világosságot, a gyönyört, és e három elválaszthatatlanságát a
tudatunk határtalan terében. Ezek erős tapasztalások és eloszlatják az összes
kételyünket. Ezek a tapasztalások a tudatunk határtalan terében jelennek meg, a
tudat természetének terében. Máshol hol jelenhetne meg bármi is? Ezért nevezzük
tér osztálynak. Itt feltűnhet, hogy a tudat természete és a tudat teressége nem
két külön dolog, akkor miért két osztály? Valójában tényleg nem két külön
dolog. Amikor a dolgok lényegéről beszélünk, vagyis a dolgok természetéről, az
az ürességtermészet, ez vonatkozik a tudat természetére is, és valójában a
megfoghatatlan teressége maga az üresség, ezzel foglalkozik a tudat osztály. A
tér osztály már inkább a megnyilvánuló ürességgel foglalkozik, vagyis a térben
lévő energiák játékával. Az energiák játékai megfoghatatlanságuk miatt az
üresség jelképei. Ez teljesen ki is bontakozik a mengagde gyakorlataiban. Itt
figyeljük meg azt a szépséget, hogy amikor nem jelenik meg semmi, az az
alapüresség, de amikor megnyilvánul, azonban megfoghatatlan, az a megnyilvánuló
üresség. Ezek az elnevezések az osztályokról és jellemzőikről a dzogcsen
hagyomány megegyezéses valóságai, tehát tudnunk kell, mit értünk alattuk. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A mengagde gyakorlatai főleg a minden állapotba való
belelazulást (trekcsö, átvágás) és így a dolgok fényszerű tapasztalását (tögál,
átugrás) jelentik, vagyis a tudat természetével való azonosulást minden
pillanatban (trekcsö) és a félelemmentes ugrást a pillanatba (tögál). Itt már
nincsenek olyan kis vonatkoztatási pontjaink sem, mint a dzogcsen szemdeben
(ahol a tudat lényege a vonatkozatási pont), vagy a dzogcsen longdeben (ahol a
tudat tere a vonatkoztatási pont). Itt, ami a tapasztalásunk szférájába kerül,
az mind a kettősségmentes állapotban van, és ez bőven elég. Ezért ez a
hozzáállás az, amit teljes mértékben be tudunk vinni a mindennapi életünkbe, a
huszonnégy órás meditációmentességbe, tehát ezt jelenti, hogy „teljes bizalommal
folytatjuk az állapotban” A minden állapotba történő belelazulás és a dolgok
fényszerű tapasztalása a mester titkos útmutatásain és főleg a gurujógán
alapul. A gurujóga ebben az esetben a tiszta jelenlét állapotát jelenti. Ezért
nevezzük titkos útmutatások osztályának. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A három osztály esetében azt is megfigyelhetjük, hogy
a szemdeben a tudat határtalan terén, a tudat természetén van a hangsúly, a
dharmakáján, az Igazságtesten; a longdeben a tudat határtalan terének
világosságán, fényességén van a hangsúly, a szambhogakáján, a Gyönyörtesten; és
a mengagdeben minden megnyilvánulás energiajátékán van a hangsúly, ami az
együttérzés folyamatos működése, a nirmánakáján, a megnyilvánuló Varázstesten.
A dzogcsenben már mindhárom tökéletes. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">Felvetül a kérdés, hogy Garab Dordzse miért három
útmutatást adott, miért nem csak azt mondta, hogy „teljes meggyőződéssel
folytasd az állapotban”, hisz ez is elég lehetne. Ha nem vezetted be az
állapotot, nem értetted meg megfelelően (szemde) és nincs mély tapasztalásod
róla (longde), mit folytatnál az állapotban? Talán a racionális
elképzeléseidet, megítéléseidet a dzogcsenről. Ezért van így magyarázva, de
valójában nincs semmi fokozat. Nézzük meg.</span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">Amivel kezdetben rendelkezel, és amit megértesz, az a
tudat természete jelen tudatosságának (az „eredendő bölcsesség” téves fordítása
helyett a „jelen tudatosságot” használjuk a tibeti „jese” kifejezésre) három
aspektusa. A jelen tudatosság e három aspektusa a lényeg, természet és energia.
Lényegünk az üresség (1), természetünk a világosság (2), és az energia a
tudatunk természetének folytonossága, mely az üresség és a világosság
kettősségmentessége (3). Itt az energia tibeti kifejezése azonos azzal, amit a
szutrában „együttérzésnek” (tib. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">tudzse</i>)
neveznek, de itt ez egy olyan együttérzés, melyet sosem lehet megállítani, mindig
működik, csak rá kell hangolódnunk, ez a világegyetem energiája. A dzogcsenben
ezért fordítjuk energiának, bár ha az együttérzés alatt ezt a mindent betöltő,
mérhetetlen energiát értjük, akkor az együttérzés kifejezés is megfelelő lehet.
E lényeggel, természettel és energiával mindenki eredendően rendelkezik,
mindenkinek mindig megvoltak, ezért nevezzük őket a jelen tudatosság három
aspektusának. Ez az alap. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">Gyakorlásunkkal lehetővé tesszük, hogy a jelen
tudatosság e három aspektusa megnyilvánulhasson, tulajdonképpen nem tudunk
azért gyakorolni, hogy megjelenjen, hanem talán csak azért, hogy ne gátoljuk önkéntelen
megnyilvánulását kettős hozzáállásunkkal. Ezt tanuljuk meg a dzogcsengyakorlás
során, ami főleg a meditációmentesség, amennyiben a meditáció alatt valamilyen
elme alkotta módszert, jelképet használunk. A meditációmentesség állapotában
csak pihenünk a tudat természetében.</span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A jelen tudatosság három aspektusának teljes mértékű
megnyilvánulását három Testnek, kájának nevezzük, ezek a dharmakája (igazságtest),
szambhogakája (gyönyörtest) és nirmánakája (varázstest). A jelen tudatosság három
eredendő aspektusa viszont semmiben sem különbözik a megnyilvánult három
Testtől, a lényeg a dharmakája, a természet a szambhogakája és az energia
szakadatlan áramlása a nirmánakája. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A dzogcsenben szó van a „hang, fény és sugarak”
hármasról is a jelen tudatosság három aspektusáról. Amikor e fény a tiszta
jelenléttel kettősségmentességben van, akkor buddha fénytestről beszélünk;
amikor a hang van a tiszta jelenléttel kettősségmentességben, akkor az a
buddhabeszéd, és amikor a sugarak vannak a tiszta jelenléttel
kettősségmentességben, akkor az a buddhatudat. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">Itt még meg kell említenünk, hogy a dzogcsen úttalan
útján helyesebb, ha nem beszélünk egységről, hanem kettősségmentességről.
Látszólag azonos dolog, de a dzogcsen szóhasználatban nem az. A szutrában és a
tantrában beszélünk egységről, amikor látszólag két különböző minőség, mint a
férfi és nő, jin és jang, üresség és együttérzés, viszonylagos és abszolút
egyesülése adja az egészet. Az egység kifejezést a két minőség egyesülésénél
használjuk, melyek így adják ki az egészet.</span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A dzogcsenben a kettősségmentesség kifejezést
használjuk. Itt azt jelenti, hogy a dolgok sosem voltak elválasztva, tehát,
nincs mit egyesíteni, hanem a kettősségmentességet kell tapasztalni. A dzogcsen
jelképrendszerben azért nem is annyira divatos a két oldal egységének
ábrázolása, mint a tantrában, ha van ilyen, akkor is a kettő eredendő
kettősségmentességét jelenti. Itt is nyilvánvaló a dzogcsen „úttalan útja”.
Nagy dzogcsentudósok azonban használták az egység kifejezést is, amikor céljuk
az volt, hogy a szutrában és tantrában jártas egyéneknek magyarázzák a
dzogcsent, de meg kell érteni a kettő közötti finom különbséget. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">Ilyen a dzogcsen úttalan útja. A dzogcsent néha
úttalan útnak mondjuk a már leírtak következtében, azonban az úttalan út
(azonnali út) vagy a lépcsőzetes út pusztán filozófiai megközelítések a témára,
és a tapasztalásunk szempontjából nem sok értelmük van. Ezek a megnevezések is
pusztán a kettősségnek, a racionális gondolkodásnak a kifejeződései. A dzogcsent
azonnali úttalan útnak vagy lépcsőzetes útnak nevezése is csak a kettős
szemlélet nézőpontjából érdekes. Ezért a dzogcsenre nem mondjuk egyiket sem,
mert mint már a mahajána tanításokból ismeretes, ha az egyik, az ez egyik
szélsőség (1), ha a másik, az a másik szélsőség (2), ha mindkettő, az a
harmadik szélsőség (3), és ha egyik sem az a negyedik szélsőség (4). A dzogcsen
szerint, ha valamit állítunk, annak ellenkezőjének is pontosan akkora
jelentősége van a tudatunk természete határtalan terében, ahol bármi
megjelenhet, és azonos jelentőséggel bír. A kettősségmentesség meghalad minden
szélsőséget, és pusztán a pillanatnyi tiszta jelenlétünk (tib. rigpa)
tapasztalását jelenti, a jelen tudatosság állapotát (tib. jese), az itt és most
állapotát.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A kettősségmentességben az is
tökéletes, hogy azonnali út, és az is tökéletes, hogy lépcsőzetes út, mert a
tiszta jelenlét és jelen tudatosság állapotában minden egy-ízű. A szavak szintjén
könnyű a szélsőségekbe tévedni, mert valójában a szavak általában a kettősség
valamelyik oldalát mutatják meg, és nem egyszerre mindkét oldalt, mint ahogy én
is az úttalan útként magyaráztam a dzogcsent, és aztán elmondtam e magyarázat
hibáját is. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A dzogcsen útmutatások, magyarázatok, a lehető
legegyszerűbbek, könnyen érthetők, kell, hogy legyenek, így mindenki számára
lehetővé téve követésüket. Csögyal Namkhai Norbu dzogcsenmester felhívja a
figyelmet a dzogcsen teljesen gyakorlati módjára, és a pusztán intellektuális
tudás értéktelenségére: „Itt nincs arra szükség, hogy bármit intellektuális
módon megtanuljunk, mert amikor intellektuális irányultságúak leszünk, az gátol
bennünket valódi természetünk felfedezésében. Ezért a dzogcsen tantrák azt
mondják, hogy könnyebb egy tanulatlan pásztornak a dzogcsentanítást követnie,
mint egy képzett tudósnak. Valójában a tudós tanultsága az önfelfedezés sok
akadályát eredményezi. Az egyik tanulásunk és tréningünk sem valódi tanulás és
tréning, hanem, amikor nincs semmi tréningeznivaló, csak az a legfőbb tréning.”</span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">E magyarázatunkban, a három velős útmutatást
használva, különbséget tettünk a szemde, longde és mengagde dzogcsen osztályok
között, de valójában e három mindig egyben van, mint ahogy látni fogjuk a Karma
Paksi jelképrendszer magyarázatánál is. Az intellektuális osztályozások sosem
voltak a dzogcsen megértés lényegi módszerei, mert pusztán intellektuális
megértést eredményeznek, és nekünk a dzogcsen megvalósítása szempontjából
teljesen egzisztenciális megértésre van szükségünk, ha nem pusztán tudósok
akarunk lenni.</span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: x-small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;">
<span style="color: blue; font-size: x-small;"><span style="font-size: 18.0pt;">A dzogcsen maga a tiszta jelenétünk minden
viszonyítástól mentes valósága, ha tanításokat hallunk róla, azt nevezhetjük
dzogcsentanításnak, ha átadási hagyományokat, azokat nevezhetjük hagyományvonalaknak,
és így tovább, de soha nem feledhetjük hogy a Nagy Teljesség maga az itt és
most tiszta jelenléte, ezen kívül nincs más buddha. Ezért ez a tiszta jelenlét
nem korlátozható egy személyre, országra, kultúrára, az emberiségre, sőt még a
Földünkre sem, hiszen sok más világegyetemben is gyakorolják, élik a dzogcsent.
Földünk történetét nézve látható, hogy nagyon sok nagy gondolkodó, művész, író,
hívő rájött ezen abszolút, kettősségmentes természet létére. Ugyanakkor
tisztelettel adózunk a tibetieknek, akik ezt ilyen zseniális és finom módon
tanítják, művelik, fenntartották és átadták. </span></span></div>
<span style="color: blue; font-size: large;">
</span><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";}
</style>
<![endif]--><br />
<span style="font-size: small;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><i><b>Sok ragyogás és tiszta gyönyörűség</b></i></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><i><b>Lángoljon fel a feltételekhez kötött létezésben,</b></i></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><i><b>Mely eredendően teljes és tömörült fényként jelenik meg,</b></i></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><i><b>Lévén gyönyörteli egységtermészetű üresség!</b></i></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><i><b></b></i></span></span><br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><i><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLyFEDQZpM00pdmRTUgeCe1beRfhsAR2-tFrVDSFdpfh_muzpDNGhqIuBGLEgQsy4mx0_qZH8PkdVaXEMA6mgXMmBRq2vGF6R9mtqAQiJ8Z935mexn04Asc9DYIlKRVtD0SHzwoCe1sHM/s1600/a2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLyFEDQZpM00pdmRTUgeCe1beRfhsAR2-tFrVDSFdpfh_muzpDNGhqIuBGLEgQsy4mx0_qZH8PkdVaXEMA6mgXMmBRq2vGF6R9mtqAQiJ8Z935mexn04Asc9DYIlKRVtD0SHzwoCe1sHM/s640/a2.jpg" width="640" /> </a></b></i></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="text_exposed_root text_exposed" id="id_551550502fd002424243819">
<div style="text-align: center;">
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;">DILGO KHJENCE RINPOCSE VÉGRENDELETE</span><br /><span style="font-size: large;"> A DZOGCSEN GYAKORLÁSA A MINDENNAPI ÉLETBEN</span></span></div>
<span style="font-size: large;"> </span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;">A dzogcsen gyakorlása a mindennapi életben egyszerűen teljes
nyitottságot és gondtalanságot, a dolgok teljes elfogadását jelenti.
Vegyük észre, hogy e nyitottság érzelmeink játszótere, és viszonyuljunk
az emberekhez természetesen, mindenfajta érdek és hátsó szándék nélkül!</span><br /><span style="font-size: large;"> Éljük át a dolgokat a maguk teljességében, soh<span class="text_exposed_show">ase
vonuljunk vissza önmagunkba, mint a mormota a barlangjába! Ezáltal
felszabadítjuk azt a rengeteg energiát, amit általában a szilárd
vonatkoztatási pontok fenntartására fordítunk. A viszonyítás csak arra
jó, hogy elzárkózzunk a mindennapi élet közvetlen megtapasztalásától.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show">
A pillanatban való jelenlét kezdetben félelmet válthat ki. De ha az
ilyenkor jelentkező félelmet teljes nyitottsággal üdvözöljük,
ledönthetjük szokásos érzelmi mintázatunk szűkre szabott korlátait.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show">
Amikor a tér felfedezését gyakoroljuk, alakítsuk ki magunkban azt az
érzést, hogy teljesen megnyílunk a világegyetem felé. E megnyílást
tökéletes egyszerűséggel, lecsupaszított tudattal hajtsuk végre! Ezzel a
roppant hatásos, közönséges gyakorlattal lehullik rólunk az álarc,
amivel általában védelmezzük magunkat.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> Meditációnkban ne tegyünk
különbséget az észlelés és annak tárgya között! Ne legyünk olyanok, mint
az egérre leső macska! Vegyük észre: meditációnknak nem az a célja,
hogy „magunkba mélyedjünk” vagy elvonuljunk a világtól.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> Gyakoroljunk szabadon és fogalmaktól mentesen, kényszeredett befelé fordulás és összpontosítás nélkül!</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show">
Létünk alapja a hatalmas, eredetlen, önmagában fénylő bölcsesség tere:
minden zűrzavar itt kezdődik, és itt is végződik. Ha a tudatosság ebben
az őseredeti állapotban van jelen, nem érdekli sem a megvilágosodás, sem
annak ellentéte. A lét alapja a kristálytiszta, eredendő tudomás, az a
forrás, ahonnan minden jelenség ered. Ősanyának is nevezik, mert a
lehetőségek méhe, ahol a dolgok önnön teljességükben, magától értetődő
természetességgel merülnek fel és tűnnek el újra.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> A jelenségek
minden szempontból tiszták és áttetszők. Az egész világegyetem
korlátlanul nyitott. A dolgok kölcsönösen áthatják egymást.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> Ha
mindent tisztán és világosan, a maga csupasz egyszerűségében szemlélünk,
semmi sem homályosítja el tapasztalásunkat, nincs mit elérnünk és
megvalósítanunk. A jelenségek természete magától nyilvánul meg, és az
időtlen tudatosságban természetes egyszerűséggel van jelen. Minden
tökéletes úgy, ahogy van. A dolgok saját egyediségükben a valóság
állandóan változó mintázatának részeiként jelennek meg. E mintázat
minden pillanatban jelentéssel és jelentőséggel telített, ám mégsem kell
semmiféle jelentőséget tulajdonítani megnyilvánulásának pillanatán túl.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show">
Ez az öt elem tánca, ahol az anyag az energia, az energia, pedig az
üresség jelképe. Saját megnyilvánulásunk jelképei vagyunk. A
megszabadulás, a megvilágosodás már itt van anélkül, hogy erőltetnünk és
gyakorolnunk kéne.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> A dzogcsen mindennapi gyakorlása maga a
hétköznapi élet. Mivel fejletlen állapot nem létezik, nem kell magunkra
erőltetnünk semmiféle különleges viselkedésformát, nem kell arra
törekednünk, hogy „legyünk valakik” – azon túl, vagy azon felül, akik,
amik valójában vagyunk. Ne érezzük úgy, hogy egy óriási célkitűzés,
valamiféle „magasabbrendű állapot” megvalósítására törekszünk!</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> Az
ilyesfajta állapotra irányuló törekvés kényszerképzet, amely csak arra
jó, hogy feltételekhez kösse a tudatot és meggátolja annak szabad
áramlását. Ám arra sincs okunk, hogy értéktelennek érezzük magunkat:
természetünknél fogva korlátlanul szabadok vagyunk. Eleve
megvilágosodottak vagyunk, semmiben sem szenvedve hiányt.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> Amikor
meditációs gyakorlatot végzünk, érezzük épp oly természetes dolognak,
mint akár az evést, a légzést vagy az ürítkezést. Ne ruházzuk fel az
eseményt komoly, rendkívüli ünnepélyességgel! Vegyük észre, hogy a
meditáció mindenfajta erőfeszítést, gyakorlást és célkitűzést meghalad,
és túl van a megszabadulás és meg nem szabadulás kettősségén. A
meditáció mindig épp olyan, amilyennek lennie kell: nincs mit javítani
rajta. Minden, ami felmerül bennünk, a tudat játéka csupán, így nincs
sikertelen meditáció, és nem kell gondolatainkat „jónak” vagy „rossznak”
bélyegeznünk.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> Tehát egyszerűen csak ülünk! Egyszerűen maradj ott,
ahol vagy, abban az állapotban, amiben éppen vagy! Feledd el öntudatos
érzéseidet, amelyek azt súgják: „Most meditálok.” Ne igyekezz sehova, ne
erőltess semmit, ne próbáld magadhoz ragadni a dolgok irányítását, és
ne akarj „megnyugodni”!</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> Ha azt találjuk, hogy a fentiekhez hasonló
gondolatokkal zaklatjuk magunkat, szakítsuk félbe a meditációt és
egyszerűen csak pihenjünk! Ha kipihentük magunkat, folytassuk a
meditációt!</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> Ha akár meditáció közben, akár máskor „érdekes dolgokat”
tapasztalunk, ne csináljunk belőle nagy ügyet! Ha ezeket az élményeket
sokat forgatjuk a fejünkben, azzal csak elvon</span></span><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show">juk figyelmünket a
jelenről, hogy természetellenesen viselkedjünk. Ezek a tapasztalatok
egyszerűen csak azt jelzik, hogy gyakorlunk, de éppoly átmenetiek és
mulandóak, mint bármi más. Ne törekedjünk felidézésükre,
megismétlésükre, mert azzal csak a tudat magától értetődő tevékenységét
torzítjuk el.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> Minden vadonatúj, friss és üde. Minden jelenség
teljességgel egyedi, és mentes a múlt, jelen és jövő összes fogalmától.
Mindent a maga időtlen valóságában tapasztalunk.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> A
pillanatról-pillanatra felmerülő új felfedezések, rádöbbenések és
sugallatok szakadatlan áradatában tudati tisztaságunk nyilvánul meg.
Tanuljuk meg mandalaként szemlélni mindennapi életünket, mint lényünk
üres központjából önkéntelenül szétsugárzó tapasztalás peremhatárait! A
hétköznapi életünk során tapasztalt dolgok mind mandalánk részei, melyek
részt vesznek a világegyetem táncában. E jelképrendszer segítségével
tárja fel előttünk a belső mester a lét alapvető értelmét és végső
jelentését. Legyünk hát egyszerűek, fogadjunk mindent magától értetődő
természetességgel, és tanuljunk belőle! Így könnyebben észrevehetjük az
általában bosszantó dolgok ironikus, mulattató oldalát.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> Meditációban
átlátunk a múlt, jelen és jövő káprázatán, és tapasztalásunk folyamatos
jelen-létté válik. A múlt, már csak megbízhatatlan emlék. A jövő
pusztán jelenlegi képzetünk kivetülése. Maga a jelen is azon nyomban
eltűnik, ahogy meg akarjuk ragadni. Miért erőltetnénk a szilárd talaj
illúziójának megteremtését?</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> Szabaduljunk meg a múlt emlékeitől, s a
meditációval kapcsolatos elvárásainktól! A meditáció minden egyes
pillanata teljesen egyedi, tele lehetőségekkel. Ezekben a pillanatokban
úgysem tudjuk megítélni a meditációnkat sem múltbéli tapasztalataink
fényében, sem holmi száraz elmélet vagy üres retorika alapján.</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show">
Ugorjunk fejest a meditációban a jelen pillanatban, habozás nélkül,
teljes lényünkkel, unalom és izgalom nélkül. Ez a megvilágosodás!</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> </span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show">
Kolofon: Ezt a tanítást Dilgo Khjence Rinpocse (1910-1991)
végrendeletként hagyta nyugati tanítványaira, a magyarországi
tanítványoknak Keith Dowman adta tovább 2000 májusában. Magyarra Agócs
Tamás fordította. Szolgálja a lények megvilágosodását!</span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> </span></span><br /><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> (Urgyen és Kandro: A Tiszta Fény, 161-165 old., </span></span></span><br />
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show">Dowman Dzogcsen, 91. old.)</span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show"> </span></span></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;"><i><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyaHprYRVTpPND-dxLxQHXvWonPYA0K-4g7HAKjsY870HSR4J090neW7e_3zqLSCPUYyaKvQikLESRuFlupN4O-dyyD3-UGKwR_zamIxwLX9CE6KhWkbg_LyAtJMn0VQ7f3JsaAY_AKTc/s1600/T%C3%B6gal+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="283" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyaHprYRVTpPND-dxLxQHXvWonPYA0K-4g7HAKjsY870HSR4J090neW7e_3zqLSCPUYyaKvQikLESRuFlupN4O-dyyD3-UGKwR_zamIxwLX9CE6KhWkbg_LyAtJMn0VQ7f3JsaAY_AKTc/s640/T%C3%B6gal+1.jpg" width="640" /></a></b></i></span></span></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdl8Jfvq4FBUdW5MCaDSYIWntekyNyzFzuhE8DeEEwLlaR5peTWEkkXPZG7i9IF0eIjSKd1H8B4fxxxRRehA1RzBdIYjNCHvGRp0gN88m7DlkHBAyKBG0dlnfiPoOG_9xGGIdV6CUjmwM/s1600/T%C3%B6gal+2..jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="288" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdl8Jfvq4FBUdW5MCaDSYIWntekyNyzFzuhE8DeEEwLlaR5peTWEkkXPZG7i9IF0eIjSKd1H8B4fxxxRRehA1RzBdIYjNCHvGRp0gN88m7DlkHBAyKBG0dlnfiPoOG_9xGGIdV6CUjmwM/s640/T%C3%B6gal+2..jpg" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxtmd2-iypYCtlXotKBdnuxada3Zb7HD3EoagOBkN7HzS7XAVHtBrBUF8RslxMCwb63FI79qwgOqrSnvjcFlWbTS5dK8MkuulC5P9BMIhjSSM-niVyULIKBwqq4IqzWk6_HxoW6D5fpIc/s1600/T%C3%B6gal+3..jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="294" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxtmd2-iypYCtlXotKBdnuxada3Zb7HD3EoagOBkN7HzS7XAVHtBrBUF8RslxMCwb63FI79qwgOqrSnvjcFlWbTS5dK8MkuulC5P9BMIhjSSM-niVyULIKBwqq4IqzWk6_HxoW6D5fpIc/s640/T%C3%B6gal+3..jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />Urgyenhttp://www.blogger.com/profile/06600471010154131305noreply@blogger.com