Dalai Láma: Dzogcsen

MINDENEK ELŐTT VEDD FIGYELEMBE A FŐOLDALON MEGJELENT SZÖVEGET!!!!

Jóga, Fény és Együttérzés, avagy a Dalai Lámák Titkos Temploma

Tibetben a Dalai Lámák Potala palotája mögött van egy kis tó, középen egy szigettel, melyen egy kis templom fekszik, neve Lukhang, vagyis a Kígyószellemek temploma. E templomot a Nagy Ötödik Dalai Láma - aki dzogcsen gyakorló és kincsfeltáró volt - kezdte építtetni és a Hatodik Dalai Láma idejében fejeződött be. A templom földszintjén és az első emeletén szertartástermek vannak a kis tó nága (tib. lu) kígyószellemeinek, a Kígyószellemek Királyának és Ezerkarú Csenrézinek, a Mérhetetlen Együttérzés Buddhájának. Különleges alkalmakkor e két szertartásterem látogatható a zarándokok számára. A felső emeleten lévő terembe azonban, csak a Dalai Lámák és tanítóik léphettek be, ez volt a Dalai Lámák titkos gyakorlóterme. Mit gyakorolhattak itt, milyen útmutatásokat kaphattak itt Tibet szakrális és politikai vezetői?
A spirituális úton mindig beszélünk kezdetről, útról és célról, vagy alapról, útról és gyümölcsről. E terem ezzel van kapcsolatban, csak a spiritualitás magas szintjén.

A kezdet, a jóga
A teremben a Dalai Lámák ülőhelyével szembeni falat északi falnak nevezik, itt a különböző jógagyakorlatok vannak felfestve. Ne tangkákon, tibeti tekercsképeken szereplő nagymesterekre, jógikra gondoljunk ebben az esetben. Itt a jógik a jógagyakorlatokat végzik, vagyis emlékeztetőül, gyakorlati útmutatásokkal szolgálnak a gyakorló, a mi esetünkben a Dalai Láma számára. E jógik a különböző energiacsatorna-energiaszél (ca-lung) gyakorlatokat mutatják be, melyek általában a magas tantrák, vagy belső tantrák beteljesítő fázisaihoz tartoznak, mint pl. a tummo vagy a kjilkhor gyakorlatok. Ez az alap. Miért? Mert a belső energialehetőségünk magas szinten való tapasztalásából tudunk kiindulni a legkönnyebben a teljes megvilágosodás átéléséhez. 

Az út, a Fény
A teremben a Dalai Lámák ülőhelyétől nyugatra lévő falon a dzogcsen hagyomány jógii vannak felfestve, dzogcsen előkészítő gyakorlataikkal, sötételvonulásaikkal és fénylátomásaikkal. A belső energia megalapozásával a külső világ is energiaként nyilvánul meg. Valójában nincs is külső világ, hanem a külső és belső, a tapasztaló és tapasztalt, a lent és fent, a kicsi és nagy, a szép és csúnya, és minden kettősség meghaladásáról van szó, az egész létforgatag és nirvána energiák játékaként, fényekként történő tapasztalásáról. 

A cél, az Együttérzés
A teremben a Dalai Lámák ülőhelyétől keletre lévő falon a megvalósított dzogcsen mesterek és mahasziddhák vannak felfestve a Lótuszban Született Mester körül, ők az aktív együttérzés testet öltései a világunkban. Ők azok, akik ezeket a jógákat és dzogcsen gyakorlatokat végezték, és megvilágosodva teljesen a lények javára tudtak és tudnak működni. Ők a dzogcsen jógik példaképei. 

Láthatjuk, hogy a terem három fala olyan mint egy nagy oltár, ahogy azon középen és két oldalán a dolgokat elhelyezzük.  Úgy gondoljuk, hogy a Dalai Lámák ezen egyedi gyakorlótermének képei, melyekhez hasonlóakra sincs példa egész Tibetben, példák lehetnek számunkra is, hogyan járjuk a spirituális utunkat: jóga, fény és együttérzés.

Részletek ŐSZENTSÉGE A DALAI LÁMA: DZOGCSEN - A NAGY TELJESSÉG SZÍVLÉNYEGISÉGE műből:

 AZ ALAP, ÚT ÉS A GYÜMÖLCS

-----------------------------------
Mi akkor a dzogcsen tanok mély és sajátos jellemzője? A tibeti buddhizmus újabb hagyományai szerint - melyeket együttesen a Titkos Mantra jármű szármá iskoláinak neveznek - azért, hogy az alapvető nem-született tudat tiszta fénye teljesen megnyilvánulhasson, mindenekelőtt a gondolatok és fogalmak által birtokolt közönséges tudat durva szintjét meg kell kantározni olyan jógákkal, mint az életenergia jógája, pránajóga, vagy a belső hő jógája, a tummo. Ezekkel a jógagyakorlatokkal a közönséges tudatban felkelő esetleges gondolatminták uraltak, megtisztultak, és az alapvető veleszületett tudat tiszta fénye - a "tudat" ebben az értelemben - teljesen megnyilvánul.
A dzogcsenben ott van az a megértés, hogy a fogalmak és gondolatok által uralt tudat esetleges szintje, igaz természeténél fogva tiszta tudatossággal áthatott. A gyakorlót a hiteles mester tapasztalati úton közvetlenül bevezetheti tudata igaz természetébe, mely tiszta tudatosság. Amikor a mester képes megtenni ezt a közvetlen bevezetést, a tanítvány képes megtapasztalni, hogy a fogalmi gondolatok összes esetleges szintjét a tiszta tudatosság hatja át, ami a természetük. Így a közönséges gondolatok és fogalmak e szintjei nem folytatódnak szükségszerűen. A gyakorló az őket átható természetüket tapasztalja, az alapvető veleszületett tudat tiszta fényét, mely teljes meztelenségében mutatja magát. Ezen elv szerint gyakorolnak a dzogcsen útján.
(Őszentsége a Dalai Láma: Dzogcsen - A Nagy Teljesség Szívlényegisége 33. old.)

 A NÉGY BIZALOM

Ne a személyben bízz, hanem a tanításban.
A tanítás alatt ne bízz pusztán a szavakban,
hanem a bennük rejlő jelentésben.
A jelentésre vonatkozóan, ne bízz pusztán az átmeneti jelentésben,
hanem a végső jelentésben.
A végső jelentésre vonatkozóan, ne bízz a közönséges tudatban,
hanem a bölcsesség tudatosságban.
(Őszentsége a Dalai Láma: Dzogcsen - A Nagy Teljesség Szívlényegisége 35. old.)

 A DZOGCSEN EGYEDISÉGE

Most fel kell tennünk a kérdést magunknak, ha a különböző (kagyü, szakja és gelug) hagyományok változatos megközelítései, végső soron mind azonos tapasztaláshoz, azonos ponthoz vezetnek, miért mondják, hogy a dzogpácsenpo vagy atijóga a kilenc jána csúcsa? E megközelítés egyedi jellegzetessége - ahogy már említettem - az, hogy a dzogcsen meditációs rendszer nem alkalmazza a durva tudatállapotokat, mint a csapongó és fogalmi gondolatok. Elejétől fogva azonban, majdnem megfoghatóan létrehozod a tiszta fény tapasztalatának megnyilvánulását - a tiszta fény direkt, meztelen tapasztalását.
(Őszentsége a Dalai Láma: Dzogcsen - A Nagy Teljesség Szívlényegisége 181. old.)